Egy kis éji kártyázás

Ma a golyós óra után vettünk egy zsugornyi magyar kártyát az InterSpar-ban: 12 x 149Ft = 1788Ft. Be kell osztani, bár még volt itthon néhány csomag. Eddig kétféle típust téptem el, de nehézségben nem különböznek - vagy már nem veszem észre - csak a feliratokban, az ábrák minőségében, a nyomtatás élességében, stb. Tépés szempontjából egyformák. Nem is gondoltam egyébként, hogy a magyar kártyák között különbségek vannak. Pl. a makk ász az egyikben tűznél melegedő orosz paraszt, míg a másikban rőzsehordó néni. De szinte minden egyes lap különbözik. Érdekes...

A francia kártya nem olcsóbb, mint itt Szobin az újságosnál. Rendeltem a Vateráról két olyan paklit is, amivel Adam T. Glass bűvészkedik, gondoltam, később kipróbálom azokat is. (Majd ha már megy egy teljes pakli, persze Jokerestől, azaz 55lap)

1. Tépés: egy pakli magyar kártya
   
2. Tépés: 40 lapnyi francia kártya
   
3. Konfettigyártás: két pakli

A magyar kártya csak bemelegítés, két fogásból kész. A francia kicsit megindult ellentétes fogással, majd 5-6-szor nekirugaszkodva motoros fogással kettétéptem. Elég kemény meló volt, egy-egy nekirugaszkodásnál feszítettem ám piszkosul, felért egy izometrikus edzéssel.
A végén egy kis levezetésnek és újjerősítésnek már félbetépett kártyák vékonyabb-vastagabb rétegekben konfettivé alakítása.

A vállakat ellentétes fogású tépés során le kell szorítanom - különösen a jobbat - mert már korábban észrevettem, hogy ezeket a nagy feszítéseket kissé előrehozott állapotban nem nagyon szereti: fáj utána. Ellenben ma direkt leszorítva tartottam: semmi gond! Erre figyelnem kell!
A lapockákat úgy látszik mindig le kell szorítani! A fene se gondolta.