A tegnapi nap havas melója erős mosogatórongy szindrómát hozott mára. A nagy kétkezes hótoló teljes testes erőfeszítést kíván: sokszor volt, hogy teljes erőmmel neki kellett feszülni, hogy haladjon, annyit összetoltam vele. A hólapátolás meg szintén komoly, mert egy hatalmas szívlapáttal dobálom fel az előzőleg összetolt havat a parkoló végében lévő kis rézsüre. Minél magasabbra, hogy lent kevés helyet foglaljon. A vizes hó piszkos nehéz tud lenni. No erre a mosogatórongy érzésre még ma délelőtt rátettem egy jókora hólapátnyit, ugyanis éjszaka még esett:
- Hótolás, hólapátolás: bő két óra meló
- kristályszauna (2x)
- sós gőz
Minden kör után tóban úszás, melegvizes ücsörgés, forró zuhany és pihi. Az utolsó kör után vízágyas relax.
Holnap péntek.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése