Túra - Eisriesenwelt

Ma kirándultunk a világ legnagyobb jégbarlangjába, ami az Eisriesenwelt. Legalábbis így hirdetik. Lakóhelyünktől mintegy 50 perc autózás után értünk el a kb. 1000 méter magasan lévő parkolóba. Szerpentines, 21%-os emelkedésű, hajtűkanyarokkal megtűzdelt út vezet fel ide. Szegény kis autónk csak 1-es nagy ritkán 2-es sebességgel tudott feljönni. Hiába, eredetileg az Alföldre vettük :-).

Az út irányában, a gerincen lévő kis házikó a felvezető vasút felső állomása 1580 méter magasan. Mi itt kb. 1000 méter magasan parkolunk:

A parkolóból egy 10 perces séta után értük el a fogadóépületet, ahol büfé, ajándékbolt és a pénztárak vannak. 2 felnőtt + 1 gyerek jegy - Réka nem jött, a múlt héten elege lett a barlangokból :-) - felvonóval együtt 55€. A pénztártól 20 perc séta után (azért emelkedik itt is az út) jutottunk el felvonó alsó állomásához. Ez kb. 1080 méter magasan van.

Az út egy része alagúton keresztül vezetett. Vele párhuzamosan haladt egy panoráma út is, de ez nekünk jobban tetszett. Ha már barlanghoz megyünk...

Az állomástól gyalog is fel lehet menni a barlanghoz, de nem célszerű. egyrészt a barlangban fagypont körüli a hőmérséklet, így vinni kell vastag ruházatot, azaz egy csomó cuccot, másrészt a barlang bejárata 1640 méter magasan van, azaz igencsak megizzad a túrázó, amire oda felér 1080 méterről. No meg az odavezető turistaút néhol nagyon keskeny, egyik oldalán meredély, másik oldalt sziklafal. Nincs is úgy kiépítve, mint közvetlenül a barlanghoz vezető út. Azaz veszélyes. Nem is ajánlják csak gyakorlott túrázóknak.
Mi is vasúttal mentünk. Ez Ausztria legmeredekebb hegyi vasútja. Az 500 méteres szintkülönbséget cirka 3 perc alatt teszi meg. Két 15-17 fős kabinnal dolgozik, az egyik felfelé, a másik lefelé halad.
A felső állomás 1580 méter körül van. Innen ismét egy 25 perces gyaloglás következik, de az út elején még van egy hütte, ahol elég sokan megállnak enni, inni. Jó helyen van, mi is lefelé jövet itt uzsonnáztunk: 50€ csak úgy hopp :-)

Innen a barlanghoz vezető út csodálatos. Végig iszonyat kilátás, mély szakadék az út egyik oldalán, a másikon meredek sziklafal. Néhány kép róla.

Bazsi és én:

Többnyire ilyen kis fedett alagúton haladtunk felfelé:

Nem semmi:

A völgy 900 méterrel van alattunk:

Ott a barlang bejárata:

Sokan feljöttek, ez egy nagyon kedvelt látványossága a környéknek, de egész Ausztriának is. Egyszerre két 30 fő körüli csoportot indítanak, de közben bent is van két csoport.

A túravezetőnk izzítja a lámpákat. Bent nincs világítás, minden 4. vagy 5. embernek adnak egy kis kézilámpát, illetve a vezető magnéziumszalagot éget. Annak nagyon erős fehér fénye van és égése során nem szennyezi a környezetet. A bejárat 1640 méter magasan van, a barlangi túra során 1760 méter magasra jutunk fel mintegy 700 lépcsőfokon. Az egész kb. 70-80 percig tart. Itt sem lehet bent fotózni.
A jég vastagsága néhol a 20 métert is eléri. A teljes járathossz 40 km körüli, értelemszerűen a túra egy töredékét érinti. Végig fapallókon, falépcsőkön jártunk, egy helyen ki lehetett menni a jégmezőre is. Hatalmas járatrendszer, érdekes volt találkozni más csoportokkal, akik nagyon mélyen alattunk vagy felettünk imbolyogtak a kis lámpáikkal. Az egyébként teljesen sötét barlangban.
A vezető sok helyen megáll, magyaráz és közben egy hosszabb magnéziumszalagot meggyújt: minden csillog-villog, szikrázik a fényben. A képek nem adják vissza az élményt, ezt mindenképpen látni kell! De azért a 700 lépcső se semmi...
Visszafelé a vasút felső állomásán kimentünk annak teraszára. A kilátás egyszerűen döbbenetes:

Bazsi és Betti:

Végül álljon itt két kis rövid videó. Az első a barlanghoz vezető út felső szakaszán készült:

A második az felvonó felső állomásán:

Jó nap volt ilyen látványosságot vétek kihagyni. Holnap szombat.