Kora délutáni uszoda:
- 3000 m úszás: gyors, kétszeri szemüveg igazítással, azaz pihenő nélkül
- 2 kör szauna, tenyérdörzsikével
Az úszás nagyon pöpecül ment, mint ahogy mostanság mindig. A 60 hossz majd egy szuszra nem felső határ, azaz nem kipukkanva szállok ki a medencéből, hanem inkább ennyit tartok célszerűnek. Ekkor még frissnek érzem magam, a monotónia tűrésemet sem kell feszegetni, a még rajtam lévő kevéske izom felfrissül, az ízületeim tehermentesítődnek, a pangó vérerek kiürülnek. Azaz ennyi, ami jól esik.
A gyorsúszásnál nagyon sok múlik a technikán, az ésszerű, célirányos mozgáson, a jó levegővételi ritmuson. Sokszor látok olyanokat, akik egy-egy hossz gyors után ott lihegnek a medence végén. Mint ahogy én is tettem pár évvel korábban.
A blogban visszanézve, jól látszik, hogy cirka 4 év alatt a heti egyszeri úszások alkalmával kezdetben 1000-1200 métert toltam mellben és hátban. Később beiktattam néhány gyorsban lenyomott 50 métert, amik után alig győztem a levegőt kapkodni. De nem adtam fel, egyre gyakrabban úsztam gyorsban és sokáig toltam 4 hossz hát - 1 hossz gyors arányban. Szisztematikusan haladva eljutottam az 1:1 arányhoz, azaz már tudtam váltakozva úszni a gyorsot a háttal.
Innen fokozatosan növeltem a gyorsok arányát a hát rovására (a pihenőket is csökkentve) és végül elértem, hogy 50-60 hosszt minden megerőltetés nélkül leúszok jó tempóban gyorsban, minimális pihenővel (ami valójában csak egy-egy szemüvegtörlést jelent).
Ennek örülök, mert azért hozzá kell tenni, hogy nem vagyok úszóalkat, az izomtömegem és a csontozatom miatt nem vagyok az a fajta, aki csak ráfekszik a vízre és lebeg. Nyaranta sok ilyet lehet látni, én úgy süllyedek el, mint egy kődarab :-)
Szóval itt tartok most, jó látni, hogy - ha lassan is - végre eljutottam valahová ebben az úszásügyben.
Amúgy biztos sokan megfogadták újévkor, hogy hétvégente rendszeresen járnak uszodába, mert a szauna körök alatt nagyon sokan lettünk (a medencékben, a szaunában), pedig a szombat délutánok rendszerint nagyon pangósak. De szerencsére az ebéd utáni időszak most is majdnem üres.
Holnap vasárnap.
A gyorsúszásnál nagyon sok múlik a technikán, az ésszerű, célirányos mozgáson, a jó levegővételi ritmuson. Sokszor látok olyanokat, akik egy-egy hossz gyors után ott lihegnek a medence végén. Mint ahogy én is tettem pár évvel korábban.
A blogban visszanézve, jól látszik, hogy cirka 4 év alatt a heti egyszeri úszások alkalmával kezdetben 1000-1200 métert toltam mellben és hátban. Később beiktattam néhány gyorsban lenyomott 50 métert, amik után alig győztem a levegőt kapkodni. De nem adtam fel, egyre gyakrabban úsztam gyorsban és sokáig toltam 4 hossz hát - 1 hossz gyors arányban. Szisztematikusan haladva eljutottam az 1:1 arányhoz, azaz már tudtam váltakozva úszni a gyorsot a háttal.
Innen fokozatosan növeltem a gyorsok arányát a hát rovására (a pihenőket is csökkentve) és végül elértem, hogy 50-60 hosszt minden megerőltetés nélkül leúszok jó tempóban gyorsban, minimális pihenővel (ami valójában csak egy-egy szemüvegtörlést jelent).
Ennek örülök, mert azért hozzá kell tenni, hogy nem vagyok úszóalkat, az izomtömegem és a csontozatom miatt nem vagyok az a fajta, aki csak ráfekszik a vízre és lebeg. Nyaranta sok ilyet lehet látni, én úgy süllyedek el, mint egy kődarab :-)
Szóval itt tartok most, jó látni, hogy - ha lassan is - végre eljutottam valahová ebben az úszásügyben.
Amúgy biztos sokan megfogadták újévkor, hogy hétvégente rendszeresen járnak uszodába, mert a szauna körök alatt nagyon sokan lettünk (a medencékben, a szaunában), pedig a szombat délutánok rendszerint nagyon pangósak. De szerencsére az ebéd utáni időszak most is majdnem üres.
Holnap vasárnap.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése