Ma gyalogtúra. Gyönyörű napos idő, 20-22 fok. A tegnapi fürdő miatt elég későn keltünk, ezért egy komolyabb túra már esélytelen volt. Ráadásul a gyerekek szokás szerint leragadtak a gépnél. Így Bettivel kettesben túráztunk egy nem túl távoli, de elég magasan lévő kilátóponthoz, a falu felett 1460 méter magasan lévő Gräfinsitzhez.
Az út 3,2 km hosszan emelkedik és 870 méter magasról (ahol lakunk) vezet fel 1460 méterre. Úgyhogy kb. 600 méteres szintkülönbséget kell leküzdeni, szinte vízszintes szakaszok nélkül. Tavasszal jártunk ott utoljára (én kétszer is), ideje volt ismét felmenni. Legutóbb Betti is volt, de akkor az Annencafe mögötti parkolóig (inkább hegyi leálló) autóval mentünk fel, így akkor 1070 méter magasról indultunk. Ma kemények voltunk és a lakóhelyünknél, 870 méteren volt a start.
A faluból kiérve azonnal vadregényessé válik a táj:
Több helyen is kis forrás bugyog fel közvetlen az turistaúton:
20 perc után kiértünk a falu feletti legelőre, ahol szembetalálkoztunk pár legelésző tehénnel és egy - közvetlenül az ösvényen álló - fiatal bikával. Nagyon játékosnak tűnt, ezért jobbnak láttuk kikerülni :-). Kicsit visszamentünk az úton és mögötte kaptattunk fel az igen meredek hegyoldalon. Ez volt a bemelegítés...
Itt szerencsére már mögötte vagyunk, természetesen erre elkezdett legelészni, hogy ő nem akart semmi rosszat. Biztos nem, csak ami neki a játék, az nekünk nem biztos hogy az :-)
Felérve az Annencafehoz, ott nagyon sok autó parkolt, a helyiek kedvelt elfoglaltsága, hogy autóval (de van aki gyalog) feljönnek ide (1070 méter magasan van), és itt töltik a fél napot. Nagyon felkapott a hely. Ez nem saját kép, mert elfelejtettem lefotózni:
A kávézó feletti leálló szintén tele volt autóval, nagyon sokan túráztak. Sokan már lefelé jöttek, akiket kérdeztünk, azok a rastötzenalmi hüttéknél voltak. Ma tartottak nyitva utoljára.
Az út 3,2 km hosszan emelkedik és 870 méter magasról (ahol lakunk) vezet fel 1460 méterre. Úgyhogy kb. 600 méteres szintkülönbséget kell leküzdeni, szinte vízszintes szakaszok nélkül. Tavasszal jártunk ott utoljára (én kétszer is), ideje volt ismét felmenni. Legutóbb Betti is volt, de akkor az Annencafe mögötti parkolóig (inkább hegyi leálló) autóval mentünk fel, így akkor 1070 méter magasról indultunk. Ma kemények voltunk és a lakóhelyünknél, 870 méteren volt a start.
A faluból kiérve azonnal vadregényessé válik a táj:
Itt szerencsére már mögötte vagyunk, természetesen erre elkezdett legelészni, hogy ő nem akart semmi rosszat. Biztos nem, csak ami neki a játék, az nekünk nem biztos hogy az :-)
De mi felfelé mentünk:
Egy kis pihi:
Betti a falu felett. Ez egy 30-40 méter mély szakadék fölé kilógó sziklán nőtt fa:
Ettől a fától pár méterre észrevettem egy ösvényt, ami meredeken emelkedett felfelé a hegy peremén (egyik oldalán a hegyoldal, a másikon ez az előbbi szakadék folytatódott). Emlékeztem is, hogy mintha fent a Gräfinsitznél lett volna egy ilyen jellegű ösvényke. Így nagy bátran ezen mentünk tovább, és valóban nem sokkal később (de vagy 100 métert emelkedve) el is értük a célt:
1 óra 50 perc alatt értünk fel, ami jó eredmény Bettitől. Tavasszal egy sportos ismerőssel másfél óra alatt jutottam fel, de akkor toltuk ám keményen. Jó félórát napoztunk, pihentünk, nézelődtünk. Pár hete vettünk egy (10-30)x60-as távcsövet, azzal kukkoltuk a völgyet és a környező hegyeket:
Lefelé menet megálltunk az Annencafeban és ettünk házi túrós és almás rétest. Helyben sütik, nagyon finom. No meg levest, kávét, bodzaszörpöt: 20€. Ez itt nem sok érte, de nem szabad átszámolni, mert Mo-on ezért egy kétszemélyes tálat adnak egy rakat hússal :-). De itt 20€ az 1200€-s minimálbérnek a hatvanad része, otthon a 20€-nak megfelelő 6500Ft pedig az mo-i minimálbér huszada. Na, itt van a kutya elásva...
12:20-kor indultunk, 17 órára már itthon is voltunk. Eközben durván 6,5 km-t tettünk meg, 600 méteres szintkülönbséget küzdöttünk le, és kétszer fél órát pihentünk.
Itt egy térkép az útról. A piros szaggatott vonal jelzi a turistautat, a kék folytonos pedig a most felfedezett rövidítőt:
Jó kis nap volt!
Holnap hétfő.
12:20-kor indultunk, 17 órára már itthon is voltunk. Eközben durván 6,5 km-t tettünk meg, 600 méteres szintkülönbséget küzdöttünk le, és kétszer fél órát pihentünk.
Itt egy térkép az útról. A piros szaggatott vonal jelzi a turistautat, a kék folytonos pedig a most felfedezett rövidítőt:
Holnap hétfő.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése